| Szavazás |
| Hirdetések |

Badacsonyi borvidék
Egyik legősibb borvidékünk mintegy 1900 hektáron terül el a Balaton északi partján. Révfülöptől Szigligetig . a Tapolcai-medencével . idetartoznak a parti települések és bazalthegyek szőlőültetvényei. Az ültetvények egészen a hegy derekán kezdődő erdőkig érnek. A balatoni borvidékek közül itt a legkedvezőbb a beültetettségi mutató: 46%. A táj még őrzi borvidék jellegét. A Badacsony mellett a Szent-György-hegy, a Gulács, a Tóti-hegy, a Csobánc, a Sabar-hegy, az Őrsi-hegy, Révfülöp, Balatonszepezd, Ábrahámhegy, Balatonrendes, Szigliget megmaradt szőlőterületei tartoznak ide. Itt is érvényesíti hőmérséklet-kiegyenlítő hatását a víz, az időjárás szélsőségektől mentes, s a páratartalom magasabb az átlagosnál. A gyakran októberig húzódó nyár ideális körülményeket teremt a szőlő érésének. Sokat süt a nap, s a víztükör által visszavert napsugarak nagyban javítják az érési feltételeket. A vulkanikus alapkőzetre pannon homok és pannon agyag keveréke ült, fölfelé haladva bazalttal, bazalttufa keverékével elegyedve. Az itteni csonkakúp alakú bazalthegyek sajátossága, hogy az északi lejtőin is termesztik a szőlőt, s a Badacsony, Szent-Györgyhegy és Csobánc (illetve a Somló, Haláp és a Ság-hegy) egyes részein máig körbeérnek az ültetvények. Jellegzetesek a bazaltkőből épült támfalak, a nép nyelvén szólva bástyák. A borvidékre jellemző, hogy a pincészetek Badacsonyban, míg az ültetvények nagy része másutt található: főleg a hegyek között mezőkön, hegylábakon.
Szőlőfajták/borok: Leginkább fehérbort adó fajtákat termesztenek itt. A fő fajták: Olaszrizling, Szürkebarát, Kéknyelű, Tramini, Ottonel muskotály, Rajnai rizling, Chardonnay. A kékszőlők aránya körülbelül 8%, Zweigwlt, Kékfrankos, Kékoportó a jellemző fajták. Látnivalók: Csodás élmény a víz felől érkezve megpillantani a kettős csonka kúp formájú Badacsonyt, s a víztükör fölé magasodó tanúhegyeket. Hegyoldalba vájt pincék sora, présházak várják a borbarátokat. Történelem:
Már a kelták idejében is éltek itt emberek, s az ásatások során 2000 éves római kori maradványok kerültek elő, melyek utaltak az itt folyó szőlőtermesztésre. A történelem viharai során érkezett újabb és újabb hódítók szerencsére mind folytatták a szőlőművelést, felismerve a benne rejlő lehetőségeket. A 19. században méltán volt híres a Badacsonyi ürmös, s kizárólag itt fellelhető fajta a Kéknyelű. A filoxéra levonulása után bakművelésre tértek át, mely országszerte egyedülálló látványban részesíti az utazót, s kulturális jelképe a tájnak. Sajnálatos módon a bástyarendszer nagy részét a nagyüzemi telepítés korszakában szétrombolták. Ettől függetlenül a Badacsonyi Állami Gazdaság érdeme, hogy megörökölt birtokain . a Szent-György-hegyen a Badacsonyon, Csobáncon . a legjobb fekvésű, déli lejtőkön újratelepítette a szőlőt, megóvva a területet a beépítéstől. Az utóbbi években páran újra írták a hegy történetét, s örvendetes a leomlott támfalak újjáépítésének kísérlete több helyütt.
|
Legyen ez a kezdőlapom
Kedvencek közé tesz




|