A szőlő érése és a borünnepek közötti kapcsolatot a szőlővédőszentek jelentik. A népi kultúrában a szőlővédőszentek ünnepe éppen egybeesett a szőlő érés szempontjából egy kritikus időszakkal (tavaszi fagyok, júniusi esőzések, stb.). A szentek kiválasztása és ünnepe tudatosan ezen nehéz időszak átvészelését jelentette.

Naptár szerinti haladva borünnepek

Története, hagyományok

Január 22. Szent Vince

Szent Vince története

Szent Vince hispániai vértanú, Szent Valér püspök diákja. A keresztény üldözések idején kínszenvedések között halt meg Kr.u. 304-ben. Szent Ágoston több prédikációt mondott a szent tiszteletére, Rómában három templom viseli a nevét.
Egyetlen leírásban, kódexben sincs arra utalás, hogy a szőlőhöz, borhoz bármi köze lett volna, a szőlészek, borászok mégis egyik védőszentjüknek választották.
Szent Vince tisztelete főleg Franciaországban terjedt el. Hogy szentük a bor patrónusa lett, annak oka nagy valószínűséggel nevének népies etimológiája: Vin-Cent (százszoros bor). Franciaországon kívül a keresztény bortermelők Elzászban, Dél-Németországban és Ausztriában részesítik tiszteletben. Párizsi borkereskedő-társulások még a barokk időkben is verettek olyan pénzt, amelyen egyéb szentekkel együtt Vince is látható. A csongrádi Szent Vince borrend nem véletlenül vette fel éppen ezt a nevet. Szerintük a homokos talajon való munka épp oly gyötredelmes és kitartást igénylő, mint amilyen Szent Vince élete volt.
Tiszteletére kápolnát, templomot nyilván azért nem szenteltek a szőlőhegyekben, mert télidőben úgysem tudták volna búcsúnapját méltóképpen megünnepelni. Ez alól kivétel azonban a Sárospatak közelében lévő Szentvincehegy, a helybeli nép ajkán Szemince, amelyen a középkorban (1238) szőlők között dominikánus klastrom állott.

Hagyományok, szokások

Vince napjának időjárásból a vincellérek, borászok az őszi szőlőtermésre következtettek. Ezen a napon kimentek a szőlőbe, a fagyott szőlőből egy darabot levágtak, ezt nevezzük Vince vesszőnek. Ezt otthon vízbe tették és hajtásaiból jósoltak az az évi szőlőtermésre.
Elterjedt szokás volt az is, hogy a szőlőterület széleit szentelt borral vagy szentelt vízzel locsolják meg. A hiedelem szerint, ha Vince napján esik az eső, akkor sok borra számíthat a gazda.
A kopácsi gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés. Mind a vincevessző hajtatása, mind pedig a pincelátogatás a magyar nyelvterület más részein is szokás volt. A Vince-napi borral kapcsolatos hiedelemnek névetimológiás hátteret tulajdonít a kutatás a vinum 'bor' szóval való rokon hangzás révén.
A Bács megyei Topolyán a várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.
Még a századforduló táján is a pécsi szőlősgazdák Vince napján egyik pincéből a másikba járva szoktak együttesen áldomásozni, ezt nevezik Vince napi pincejárásnak.

A moldvai magyaroknál a következő változatot jegyezték fel:
Fényes Vince, tele pince.
Ködös Vince, üres pince.

A Vince-napi időjárási regula a vajdasági magyarok körében így szól:
Ha fénylik Vince, megtelik a pince.
Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.

Ópusztaszer, Szekszárd, Siklós, Balatonfüred városok minden évben méltó ünnepséggel emlékeznek meg a Szentről.

Április 24. Szent György

Szent György története

Szent György keresztény nevelést kapott, fiatalon katonának állt és a császárt szolgálta. A diocletianiusi keresztényüldözés idején halt vértanúhalált Lyddában (ma palesztin város). A Szent Diocletianus kegyetlenkedését nem tűrte és szembe fordult a császárral, mire a kegyetlen zsarnok börtönbe záratta, majd és hét napon át kínozta, de sehogy nem tudta a Szentet megtörni. A császár végül a város főterén lefejeztette.

Magyarországon a legismertebb szentély a veszprémi Szent György kápolna, mely középkori búcsújáróhely volt. A IX. - X. században épített kápolnában a Szent fejereklyéjét őrizték. Károly Róbert nagy tisztelője volt a szentnek, ennek tanúbizonysága, hogy Szent György - vitézek néven lovagrendet alapított, melynek fő feladata volt az Egyház védelme. A lovagrendet később Zsigmond új szabályokkal és új névvel (Sárkányrend) bővíti.
A középkorban nemcsak a királyok, de nemesi családok is nagy tiszteletben tartották és ápolták a mártír szellemét. Szent György a híres Báthori család védőszentjévé is válik és több évszázadon át védi a család tagjait az ellenséggel szemben. A családi címeren látható a Szent sárkány alakja, mely egy népi legendára utal, ahol a Szent megvéd egy várost az őt hosszú ideje kínzó sárkánytól; egyszerűen levágja annak fejét. Innen ered a Sárkányölő Szent György elnevezés is.

Hagyományok, szokások

Szent György napja (április 24.) minden hol a megújulást, a tavasz kezdetét jelentette, szimbolizálva a harcost, aki többek között a tavaszt, a fénylő napot szabadítja ki a tél rabságából. Ezen a napon nemcsak a természet változott meg, de a közigazgatás is. Április 24-én új hegybírót, esküdteket választottak a hegyközségek, és ilyenkor került sor a csőszök szerződtetésére is! A hegybírák ilyenkor ítélkeztek is. A bortörvény értelmében kötelesek voltak a szőlőterület határát időnként ellenőrizni, ezt volt a gyepűjárás (gyepű=természetes határvonal). Nagykanizsa vidékén annak a hétnek, amelybe György napja beleesik, török átka heti (hete) a neve. Az itteni népmonda szerint amikor a török kénytelen volt hazánkat elhagyni, dühében meg akarta az országot átkozni. A magyar tolmácsot kérdezte, milyen szavakkal átkozza meg. Ez azt tanácsolta neki: verjön mög a szentgyörgyharmat, Magyarország! Ezért szentgyörgyharmat (Székesfehérvárott szintén a monda csökevényeként török átka) a neve a György napja táján esett esőnek, mely természetesen jó termést ígér.

Május 25. Orbán nap

Szent Orbán története

A legismertebb borünnepünk kötődik ehhez a naphoz, május 25-éhez. Az Orbán-napi borünnepet minden borvidéken kisebb vagy nagyobb ünnepség keretében tartják meg. Orbán napja már a nyár kezdetét jelenti, és egybeesik (ezért is tartják oly nagy tiszteletben) a szőlő virágzásának időszakával, mely az egyik legérzékenyebb periódus a szőlő számára. A hagyomány úgy tartja, a középkorban Orbán pápa rendelte el, hogy a misekehely és tányér nemesfémből készüljön (aranyból vagy ezüstből). Orbán pápa legnagyobb tárgyi emléke Kassa főterén, az 1628-ban épült Orbántorony, mely a szentnek szánt harangot veszi körbe.



Hagyományok, szokások

Az Orbán kultusz kialakulása az elzászi borvidékről származik, hiszen a Pápa ereklyéit hat évszázadon át Rómában őrizték, majd innen 849-ben került át egy elzászi kolostorba. 1771-ben XIV. Benedek pápa adományozta Andrássy István grófnak, aki birtokán a monoki kápolnában őrizte azt. Az Orbán napi rendezvények mind Nyugat-európában, mind hazánkban ünnepi körmenettel indulnak, fúvószenekarral kisérve viszik körbe a Szent szobrát a településeken, fohászkodnak hozzá, borral locsolják, megkoszorúzzák. Ha Orbán napján esett az eső, akkor a legtöbb borvidéken pálcával ütötték a Szent szobrát, rosszabb esetben leköpködték, kővel dobálták, mondván mért nem hozott jó időt. A legjobban a csongrádi Orbán szobrok és jelképek érethetik magukat, itt ugyanis eső esetén a borosüveget vízzel töltötték meg, hogy az szüretkor is tele legyen, a Szentet viszont nem bántották. Az Orbán napi borgasztronómiai rendezvények az ország legtöbb vidékén egyre nagyobb turisztikai vonzerővel rendelkeznek, melyhez hozzájárul az is, hogy a borünnep egyúttal a nyár kezdetét is szimbolizálja.

Június 8. Medárd

Medárd története

Medárd 458-ban született, frank püspök volt, szentté avatták. Legendája szerint már gyermekként segített a szegényeken, köpenyét egy vak koldusnak, lovát egy földművesnek adta.
Június 8. közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz. A tudományos magyarázat szerint az európai június eleji esőzések az Ázsiai monszunra hasonlítanak. A nagy mennyiségű eső akkor érkezik, ha a meleg levegő és hűvös, páradús levegő találkozik. Ezért a június a legcsapadékosabb hónap Magyarországon.

Hagyományok, szokások

Egyes vidékeken a várható szőlő és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, és napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, bő lesz a gabonatermés, viszont savanyú lesz a bor. A göcsejiek szerint ha ezen a napon esik, a fű szép zöld lesz, a szőlő bőven fog teremni, de a bor nem lesz jó minőségű.

Augusztus 7. Szent Donát

Szent Donát története

Szent Donát számos borvidéken szőlővédőszent. Donát ókeresztény püspök (egyes források szerint katona) volt, aki a közép itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártíromságot. A legenda szerint Donát kezéből egy mise alkalmával a pogányok kiütötték a szent kelyhet, ami a földre esett és darabokra tört. Donát összeszedte a kehely szilánkjait, szomorúan az oltárra helyezte, majd imádkozni kezdett. Kis idő múlva a kehely darabok összeforrtak és Donát kezében ismét egyé váltak. Amikor 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték, a kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. Ezt a csodát Szent Donát közbenjárásnak tulajdonítják. Éppen ezért Szent Donáthoz különösen az elemei károk ellen fohászkodnak (villámcsapás, jégeső). Kultusza a Rajnai borvidéken a legerőteljesebb. Szent Donát szobrát főként a szabadban, utak mentén emelték, máskor sokalakos Mária-oszlopokon, Szentháromság-emlékeken szerepel.
Hazánkban is számos városban találkozunk a Szent kultuszával. Buda 1724-ben Szent Donátot választotta a Város védőszentjévé. Egerben a jégeső és a mennydörgés elkerülése érdekében fohászkodnak hozzá. Székesfehérvár középkor óta művelt szőlőhegyének (Öreghegy) legmagasabb pontjára 1733-ban építették a Donát-kápolnát a szőlőművelő polgárság kérelmére. A második világháborúig minden Donát napon körmenet indult a városi templomból fel az Öreghegyen lévő Donát kápolnába. A körmenet alatt templomi énekeket, a Szentnek szóló énekeket énekeltek és imádkoztak. A férfiak a körment végén gyakran a pincéjükbe mentek és iszogattak a Szent tiszteletére.

Október 15. Mária -Terézia napja - Szüretkezdő nap a Dunántúlon, pl.: Móron, amíg létezett, addig a Szerémségben is. Október 21. Orsolya napja - A Dunántúlon, számos borvidéken szüretkezdő nap, ott ahol nem Mária - Terézia nap, így például Somlón. Időjárásjósló nap is, azt tartották, ha szép az idő, karácsonyig enyhe marad. Október 28. Simon Júdás napja - Ezen a napon kezdődött a szüret Tokaj-hegyalján. A mondás szerint: "akár haszon akár kár, Simon Júda a határ."

November 11. Szent Márton - Az újbor ünnepe!

Szent Márton története

Szent Márton toursi püspök Savariában (Szombathely) született 316-ban. Szülei jómódban élő pogányok voltak. Apja a római légió tisztjeként szolgált. Márton alig 12 éves, amikor szülei tiltakozásának ellenére, keresztény lesz és remeteként kezdi élni le életét. A törvények értelmében katonai szolgálatot kellett teljesítenie, de az Úr hívó szavára kilépett a hadseregből, amiért gyávának nézték. Két évig szolgált a légióban, mindig szolgálat kész volt és fegyelmezett. Életét csodák kísérték. Isten így nyilvánította ki, hogy Márton az ő kiválasztottja. Első csodája Galliában a ligugéi kolostorban történt, ahol buzgó imával feltámasztott egy meg nem keresztelt hittanulót. A római katonából lett püspököt István király Magyarország védőszentjének választotta, így vált Márton alakja a korai középkorban összekötő szellemi híddá a latin Pannónia és a keresztény Magyarország között. Tiszteletére épült hazánk egyik legszebb kolostor együttese, a magyar államiság szimbóluma, a világörökség kárpát medencei kincse, a Pannonhalmi Bencés Apátság.

Hagyományok, szokások

A mindenki által ismert Márton lúdja egy régi római legendán lapul és annak a Szent Mártonra való átirata. A legenda szerint a Capitólium lúdjai ébresztették fel az alvó őrséget, amikor a gallusok az éj leple alatt Rómát el akarták foglalni.
Márton a legenda szerint a ludak óljába bújt, mivel nem akart püspök lenni Toursban, de a ludak hangos gágogása elárulta őt. Innen ered az a hagyomány, hogy Márton napján szépen hízlalt ludat fogyasztottak. Aki Márton napján libát nem eszik, ehetik az bármit, mégis éhezik. A népi hagyomány szerint a Márton-napi sült lúd mellcsontjából jósolták meg a téli időjárást: amennyiben a sült liba mellcsontja fehér színű, akkor hosszú, havas, hideg tél várható. Ha a mellcsont piros, csak amolyan fekete karácsonyos, locs-pocs időre lehet kilátásunk. "Ha Márton napján a libák korcsolyáznak, akkor karácsonykor bízvást bőrig áznak" - hangzik a mondás.

Márton napjára már kiforrt az újbor. Dugonics szerint a bornak Szent Márton a bírája, tehát ezen a napon a bort mindenképpen meg kellett kóstolni. A Márton-napi újbor kóstolgatásának szertartása a bort és a pincék sötétjét övező misztikummal kapcsolódott össze. A must ilyenkor változott borrá, az egész évi fáradozás gyümölcse ekkor mutatkozott meg. Az eredménnyel szívesen el is dicsekedtek a borosgazdák. Várták a borbírálói ítéleteket, a hozzáértő véleményeket.
Márton napja az utolsó igazi őszi ünnepünk a naptárban, melyről Bajától Egerig hazánk minden jelentősebb városában, és a tőlünk nyugatra eső országokban kisebb-nagyobb ünnepségek és hagyományőrző rendezvények formájában egyaránt megemlékeznek.